FEBRUÁRI MAGAZIN 2007

Ezen az oldalon írásokat, érdekességeket adunk közre, folyóiratokból, szakirodalomból tallózunk.
Minden, ami az egyetemmel, a papírral, írással és a nyomdászattal kapcsolatos.


Sopron története »
A papír és a nyomtatás történetéből »

Hogyan készül a papírpénz?
Mint sok mást, a papírpénzt is Kínában fedezték fel: az emberek már a X. században rájöttek... tovább »

Mi a türet?
"A Bibliában olvastam, hogy meg kellett enni egy könyvnek a türetét..." tovább »

Ki találta fel a radírt?
Mi is az a radír? Ki találta fel? És miért tudjuk a papírról eltüntetni vele a grafitot... tovább »

Hogyan kerül a grafitbél a ceruzába?
Vagy esetleg a ceruzát sajtolják rá a grafitra?... tovább »


Sós kifli receptje
Egyszerű, gyors és nagyon finom... tovább »

 

Hogyan készül a papírpénz?

Mint oly sok mást, a papírpénzt is Kínában fedezték fel: az emberek már a X. században rájöttek, hogy a kormányzat által kibocsátott súlyos vaspénzek helyett könnyebb kézzel írott elismervényekkel boldogulni.

Európában az 1600-as években tűnt fel, szűkebb térségünkben a hétéves háború (1756-63) finanszírozására használták először. Az első önálló magyar papírpénzt az 1848-49-es szabadságharc idején bocsátották ki.

A profi színes fénymásolók, nyomtatók világában a jegybankok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a pénzeket ne lehessen illegálisan sokszorosítani, és ezért a biztonsági elemek garmadával látják el a bankjegyeket.

A bankjegyeknek már a papírjuk is különleges: míg a normál papír növényi rostokból nyert cellulózból készül, a pénzekhez gyapotrostot használnak. Ennek köszönhető, hogy a sok hajtogatás, gyűrés, esetleg mosógép-kaland után is forgalomképesek maradnak.

A bankjegypapír gyártása

A bankjegypapír gyártása során háromféle biztonsági elemet alkalmaznak: vízjelet, biztonsági szálat és jelzőrostokat. A vízjel akkor rajzolódik bele, amikor a nedves, híg papírmasszából egy szita felületén létrejön a papírlap. A vízjel rajzolata a szita síkjából hol kidomborodik, hol bemélyed, így egyes helyeken több, máshol kevesebb papíranyag rakódik le. Ahol kevesebb a lerakódott anyag, ott száradás után a papír a fény felé tartva világosabb tónusú.

A biztonsági szálat a papírlap kialakulásával egyidőben ágyazzák a papír anyagába. Bár fémszálnak szokás nevezni, valójában különleges bevonattal ellátott műanyagszál. Felületére mikroírással írt szöveg kerül.

A jelzőrostok a papír rostanyagába kevert 3-4 mm hosszúságú szálacskák, melyek természetes fényben nem láthatók. UV-fényben azonban előtűnnek; kék, zöld és piros színben fluoreszkálnak.

A bankjegypapír jellemző tulajdonsága mindezeken túl, hogy nem tartalmaz optikai fehérítőt, azaz ha UV-lámpa alá tesszük a normál papírokkal ellentétben nem lesz kékesen derengő erős fehér, hanem sötét marad.

Nyomtatással kialakított biztonsági jegyek

A bankjegyek nyomtatása is különleges folyamat, háromféle nyomdai eljárást (sík-, magas- és metszetmélynyomtatást) is alkalmaznak.

A nyomtatás során a bankjegyekre kerülő biztonsági elemek a következők: mikroírás; illeszkedőjelek; a csak nagyítóval látható rejtett képek; a csökkent látóképességűeket segítő azonosító jelek; nyomatok különleges optikai tulajdonságú festékkel, amelynek köszönhetően a rátekintés szögétől függően változik a bankjegy színe; holografikus hatású fémcsík, és végül az UV-fény alatt fluoreszkáló nyomatok.

(forrás : National Geographic)
a lap tetejére »

 


Mi a türet?

"A Bibliában olvastam, hogy meg kellett enni egy könyvnek a türetét. Mi az a türet? Már több helyen kerestem, kérdeztem nyomdászokat is, de senki nem tudta a választ."

A kifejezés Ezékiel próféta könyvének második fejezetében fordul elő, ahol az Úr Ezékielnek egy könyv türetét nyújtja át, amely tartalmazza üzenetét Izrael fiainak.

"Te pedig, embernek fia, halld meg a mit én néked szólok. Ne légy pártos mint ez a pártos ház, nyisd föl szádat, és egyed, amit én adok néked.

És látám, és ímé egy kéz nyúlt felém, és ímé benne egy könyv türete vala. És kiterjeszté azt előttem, és ímé be vala írva elől és hátul, és írva valának reá gyászénekek és nyögések és jajszók."

A türet vagy türetvászon véget vagy végvásznat jelent. A leszőtt vásznat a felhasználásig felgöngyölve, tekercsben őrizték. A hosszában kettéhajtott, feltekercselt vásznat nevezték türetnek. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a vég megnevezés a 14. sz. óta ismert, és a türet is már 1525-ben előfordul, ami az ilyen gyakorlat régiségét mutatja.

Régen a háztartások igyekeztek mindenféle szükségletre végvásznakat tartalékolni, így több véget zsákvászonból, egyet-egyet pl. lepedőnek, kendőnek, esetleg abrosznak, és a leány kelengyéjéhez szőtt vásznat is végben tárolták. Szatmárban például a család vagyonosságától függően 10-20, sőt akár 40 türet is állt a padládában vagy a tálalószekrény aljában. A végvászon volt a háziasszony egyik büszkesége. A tartalék végek nemcsak az elhasználódott ruhanemű pótlását szolgálták, de szükség esetén ezt lehetett a legkönnyebben pénzzé is tenni.

Visszatérve a kérdésre, Ezékiel próféta könyve bizonyítja, hogy a vásznak nem csak hétköznapi célokat szolgáltak, hanem írtak is rá.

(forrás : National Geographic)
a lap tetejére »

 

Ki találta fel a radírt?

"Ma tanulás közben az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy mi is az a radír? Ki találta fel? És miért tudjuk a papírról eltüntetni vele a grafitot, némely esetben még a tollat is? És miből van?"

Ahogy a radír régies neve, a törlőgumi is sugallja, alapanyaga eredetileg a gumi. Bár a gumit Közép- és Dél-Amerikában a 11. századtól ismerték, Európába csak a XVIII. században jutott el. Charles Marie de la Condamine francia tudós és felfedező volt az első európai, aki 1736-ban nyersgumi mintát hozott Dél-Amerikából Európába. A tudós feljegyezte, hogy a gumifa nedvét, az általában a gumifák közelében élő hajnalka nevű virág nedvével összegyúrva rugalmas anyag képződik.

A Francia Akadémia 1752-ben közleményben jelentette meg az első hírt arról, hogy a caoutchouk (kaucsuk), a Hevea brasiliensis nevű fa megcsapolásakor kifolyó folyadék sűrítménye (latin szóval: latex) alkalmas a ceruza által hagyott vonalak eltüntetésére. Ezt megelőzően nedves kenyérbéllel tüntették el az írást.

A radír alapanyaga lehet természetes (latex) vagy mesterséges gumi. Ez utóbbi alapanyagául többnyire sztirént vagy butadiént használtak. Az 1990-es évektől a nem kaucsuk alapú radírok alapanyaga szinte kizárólag polivinil-klorid. A radírok felének gyártásához azonban ma is kaucsukot használnak.

Természetes gumi esetében fontos hozzáadott anyag a kén. A gumifából kivont ragadós anyaghoz ként adagolva, majd a keveréket nyomás alatt hőkezelve, a latexből stabil és nagy rugalmasságú anyag keletkezik. Ezt a folyamatot Charles Goodyear fedezte fel a XIX. század közepén, és a folyamatot vulkanizálásnak nevezte el.

A természetes és mesterséges gumihoz is kevernek színt meghatározó anyagokat. Végül különféle adalékokkal befolyásolható a radír puhasága (keménysége), hajlékonysága valamint dörzsölési képessége is. Hogyan fejti ki hatását a radír? Íráskor a grafitból - a ceruzabélből - mikrométeres darabok válnak le, és a papír rostjai között, a felülethez igen közel megtapadnak. Ha a radír kellően puha, akkor a papír rostjai közé beágyazódott grafitszemcséket már egyszeri törléssel képes magával vinni. A radírról leváló kis forgácsszerű képződményeken nagyítóval jól láthatók a grafitszemcsék.

A XIX. század második felében, az USA-ban szabadalmaztatták az első olyan ceruzát, amelynek végére radírt helyeztek. A Szabadalmi Hivatal végül nem fogadta el a találmányt, mondván a ceruza és a radír egybeépítése nem változtatja meg egyikőjük eredeti funkcióját sem, így a piac összes szereplője előtt megnyílt annak a lehetősége, hogy radíros ceruzát gyártson.

(forrás : National Geographic)
a lap tetejére »

 

Hogyan kerül a grafitbél a ceruzába?

"Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy hogyan kerül a ceruzába a grafitszál? Vagy esetleg a ceruzát sajtolják rá a grafitra?"

Semmiségnek látszik, pedig igen lényeges kelléke a ceruzának a fahüvely. Régebben kizárólag távoli erdők különleges fái, vagy ócska faházak gerendái, kivénült hajók deszkái, elkopott vasúti talpfák alkották a nyersanyagot, hiszen a legnagyobb problémát a fa vetemedése okozta: a vetemedni akaró fasejtek esetében ugyanis észrevétlenül eltörhet a ceruzabél. Ma már nemesítéssel, impregnálással frissen vágott fából is készül fahüvely.

Gyártáskor először is kis fatéglákat készítenek, majd fél ceruza átmérőjű szeleteket vágnak belőle. Ezeket a szeleteket viasszal és festékkel kezelik. A következő lépésben gépileg a grafitból és agyagból készülő ceruzabélnek vájatot marnak a fába.

image1

Miután a faszelet vájataiba elhelyezték a grafitbelet, a szendvicshez hasonlóan egy másik, szintén vájatokkal rendelkező faszeletet helyeznek rá, és nagyon erős ragasztóval összeragasztják őket.

Ezután következik gépileg a ceruzaformák kialakítása, majd a "szendvics" ceruzákba történő felszeletelése. A ceruza külsejét csiszolják, festik, és jelzésekkel látják el. Végül fémgyűrűt illesztenek a ceruza végére, amelybe radírt helyeznek.

(forrás : National Geographic)
a lap tetejére »

 

Sós kifli receptje (egyszerű, gyors és nagyon finom)

Hozzávalók (16 db): 1 kg liszt, 7 dkg vaj, 2 dkg élesztő, 3-4 dl langyos tej,púpozott kávéskanál só, tetejére köménymag.

Elkésztés: A lisztet tálba tesszük, közepébe mélyedést készítünk, kb. 1 dl langyos tejet öntünk bele és belemorzsoljuk az élesztőt. Kevés lisztet hozzáadva kovásszá keverjük, liszttel beszórjuk, majd letakarva kelesztjük. Tejet hozzáadva lágy tésztát gyúrunk, megkelesztjük, majd két cipóba osztjuk. Az egyiket vékony, kerek lappá nyújtjuk, olvasztott vajjal megkenjük, nyolc cikkre vágjuk és a széles végétől kezdve szorosan feltekerjük, kiflivé hajlítjuk. Tetejét tojás fehérjével vagy olvasztott vajjal kenjük és köménymaggal megszórjuk. Ugyanígy a másik cipóval. Sütőlapon kelesztjük tovább, míg a sütőt 225 oC-ra melegítjük. Kb. 10 perc alatt pirosra sütjük.

Változat: keverhetünk a tésztához 1 kk. pirospaprikát és vágott kaprot.

a lap tetejére »